Informatika alapismeretek » Hardverismeretek

Fejezet menü:

Neumann-elvű számítógépek
- Jellemzők
- Hátrányai
Processzorok
- CISC és RISC
- Fejlődésük
Regiszterek
Alaplapok
Memóriák
- RAM
- ROM
Háttértárak
- Mágneses elvű
- Optikai elvű
Perifériák
- Input
- Output
Buszrendszerek
- Bővítő aljzatok
- Portok
Megszakítások
- Fogalma
- Forrása
- Sorrendje
Back to top

Hardverismeretek

 

A hardver olyan fizikai - elektromos, elekromágneses - eszközök, részek összessége, mely lehetővé teszi a számítógép működését. A "Hardware" szó például Angliában, Amerikában műszaki cikket árusító boltokra van kiírva. A hardvereszközök rendkívül gyors fejlődése tette lehetővé, hogy rövid időn belül eljussunk a szobanagyságú gépektől a mikrochipekig.

Neumann-elvű számítógépek

Általános jellemzők

A számítógépek az adatfeldolgozás során a matematikai problémákat egyszerű lépésekre bontják. A kettes számrendszer alkalmas két jól megkülönböztethető feszültségszint reprezentálására. A gép vezérlése tárolt program alapján történik. A műveletek végrehajtását egy központi vezérlőegység (CPU=Central Processing Unit) végzi. Egy utasításszámláló regiszter tárolja a soron következő utasítás tárolóbeli helyének címét. Az adatok és az utasítások a belső memóriában helyezkednek el közös tárolóban. A CPU innen veszi a soron következő utasítást a hozzá kapcsolódó adatokkal együtt, majd a művelet eredményét ide helyezi vissza. Az aritmetikai és logikai műveletek elvégzésére egy önálló egység, az ALU szolgál. Az adatok és a program önálló input/output egységek szolgálnak.

Hátrányai

A programok és adatok közös tárolásából adódóan a program utasításait a végrehajtás során át lehet írni - mintha az is adat volna.

A teljesítmény növelésében akadályt jelent a processzor és a tároló közötti adatátviteli sebesség korlátozottsága, amelyet a közös program- és adattárolás, vagyis az utasítások soros feldolgozása csak fokoz.

A Neumann-elvű gépek az SISD (Single Instruction Stream Single Data Stream: egyetlen utasításfolyam és egyetlen adatfolyam feldolgozása) csoportba tartoznak. A működésük gyorsításához, a teljesítmény növeléséhez kevés lehetőség van.

vissza

Processzorok

CISC és RISC processzortípusok

CISC (Complex Instruction Set Computer): A '60-as évek végére kialakult, bonyolult utasításokból álló utasításkészlettel rendelkező és igen sokféle címzési módot megengedő processzorok. Mikro-programozott műveleti vezérléssel dolgoznak. Ilyenek a PC-k.

RISC (Reduced Instruction Set Computer): A teljesítőképesség növelése érdekében a '80-as évek kezdetétől, az utasításkészlet egyszerűsítésével (kevés, viszonylag egyszerű címzési lehetőséggel rendelkező utasítás használatával) a számítógépek architektúráját is egyszerűsíteni lehetett, melynek következtében teljesítőképességük nőtt. Ezek az ún. csökkentett utasítás-készletű számítógépek

Processzorok fejlődése

4004 processzor: A világ első mikroprocesszora

8086/8088 processzor: Az Intel első széles körben elterjed processzora. 16 bites belső és 8 (8088), vagy 16 (8086) bites külső adatbusszal, 20 bites címvezetékkel rendelkezik. 1 Mb memóriát tud kezelni, 64 Kb-os szegmensekben.

80286 processzor: A külső és belső adatbusz 16 bites, a címvezetéket 24 bitesre bővítették, így lehetővé vált 16 Mb memória kezelése, de továbbra is csak 64 Kb-os szegmensekben. Megjelent a védett mód (Protected Mode) ami lehetővé teszi az 1 Mb fölötti memóriaterület elérését, és több program párhuzamos futtatását. Így lehetővé vált többfeladatos operációs rendszerek (pl: Windows) futtatása.

80386 processzor: 32-bites belső, 32 (DX: Double-word eXternal) vagy 16 (SX: Single-word eXternal) bites külső adatbuszt, és 32 bites címvezetéket tartalmaz. Így az elérhető memória mérete 4 Gb, és a 64 Kb-os szegmenskorlátozás is megszűnt. Tartalmazza az eddig meglévő utasítások 32-bites változatait, és új, bittesztelő és bitkereső utasításokat is. Megjelent a virtual 8086 mode, ami több 8086 processzor egymástól független emulálását jelenti. Az utasítás-végrehajtó egységek már párhuzamosan dolgozhatnak. 12, 16, 20, 25 és 33 MHz-es változatban gyártották.

80486 processzor: Beépítettek egy 8 Kb-os L1 cache -t, ami a memória-elérést jelentősen felgyorsította. A DX jelzésű típusoknak van egy beépített lebegőpontos matematikai egysége (FPU - Floating-Point math Unit), az SX-ekből ez hiányzik. A DX változat képes egy lebegőpontos és egy fixpontos műveletet párhuzamosan végezni. A Pentiumhoz hasonlóan 2X8Kb belső cache-t tartalmaz.

Pentium processzorok: A Pentium processzorok első példányai 60-66 MHz sebességgel, 5V tápfeszültségről üzemeltek. A Pentium processzorok új generációját jelenti az MMX (Multi Media Extension, multimédia bővítések) processzor. Ez 57 új parancsot képes értelmezni, amelyek főképp a képfeldolgozásra, video- és hangalkalmazások támogatására vonatkoznak. Az utasítások belső gyorstára (L1 cache) megkétszereződött, azaz 16-16 Kb méretű lett.

PentiumPro processzorok: Az Intel 1995-ben fejlesztette ki a Pentium processzorok következő generációját. Az L2 gyorsítót a processzor saját órajelének sebességével használhatja. Ezzel a teljesítménye jelentősen megnőtt, mert az MMX és az első Pentium II processzorok is csak az órajel felével járathatják a gyorsítót. Az elsődleges gyorstár mérete (L1 cache) viszont megmaradt az eredeti 8 + 8 kbájton. Méretének köszönhetően a PentiumPro processzorokhoz saját foglalatot kellett kifejleszteni, mely a Socket 8 nevet kapta. Több (legfeljebb négy) PentiumPro processzor közös rendszerbe köthető. A PentiumPro processzor kívülről CISC, belülről RISC processzorként működik.

Pentium II: A Pentium II CPU tulajdonképpen egy PentiumPro processzor MMX utasításkészlettel. Az L2 gyorstárat azonban nem a processzorral közös tokba integrálták, hanem egy bedugható kártyán a processzor mellett találjuk meg. A gyorstár a processzor órajel felével működik. Az új, egyszerűsített Pentium II processzornak a Celeron fantázianevet adta.

Intel Celeron:Asztali számítógépekhez készült. Kihagyták az L2 gyorstárat. A processzornak a 266 és a 300 MHz sebességű változata jelent meg először. Nem támogatják a többprocesszoros üzemmódot.

Pentium II Xeon: 1998 júniusában került piacra. Teljesítménye alapján elsősorban hálózati kiszolgálókba (szerverekbe) és grafikus munkaállomáshoz szánta az Intel. Az első változatokban a CPU 400 MHz-es, az L2 gyorstár pedig 512, illetve 1024 kilobájt méretű, a rendszersín 100 MHz-es. Támogatja a többprocesszoros rendszereket.

Pentium III: Tartalmaz egy új, 70 utasításból álló kiegészítő utasításkészletet és 8 db 128-bites regisztert (XMM0-XMM7). Ezt a bővítést SSE-nek (Streaming SIMD Extension) hívták.

Pentium kompatíbilis processzorok

Már néhány éve megtört az Intel monopóliuma a processzorpiacon. Sok cég jelent meg saját fejlesztésű PC-kompatíbilis processzorral. Ilyen cégek elsősorban az AMD (Advanced Micro Devices), Cyrix, Texas Instruments és UMC. Az utángyártók processzorai több generáció óta kompatíbilisek az eredeti Intel processzorokkal, esetenként jobb paraméterekkel is rendelkeznek vagy olcsóbbak.

Cyrix 6x86 és 6x86MX: Az első Pentium-kompatíbilis processzort a Cyrix cég készítette 6x86 jelöléssel (fantázianeve: M1).

AMD K5 és K6: A leggyorsabb 386-os processzort gyártó AMD cég egy sor 486-os processzort is előállított. Az első Pentium típusú AMD processzor az 5x86 PR75, de ez nem Pentium kompatíbilis. A PR75 azt jelenti, hogy teljesítményében egy 75 MHz-es Pentiumhoz hasonlítható. Az első igazi Pentium kompatíbilis AMD processzor a K5x86 (röviden K5) jelölést viseli. A sebességtartomány 75 MHz-től 133 MHz-ig terjed. Licenszjogok miatt az AMD-processzor belső felépítése különbözik a Pentium processzortól, melynek elsősorban a lebegőpontos műveleteknél mutatott viszonylag kis teljesítmény a következménye. Az L1 gyorstár osztott, mérete kétszerese a Pentium processzorénak (2x16 kbájt). Ennek köszönhetően a K5-ös szinte minden Pentium alaplapban gond nélkül működik. A K5 processzor különlegessége, hogy a PentiumPro-hoz hasonlóan mikrolépésekre bontja le az utasítás-végrehajtást (ROPs, RISC Operations). 1997 áprilisában jelent meg a K6 processzor. L1 gyorstára a Pentium MMX processzorok kétszerese, 2 x 2 kbájt méretű. A RISC jellegű végrehajtást megtartották, egy órajel alatt négy mikroművelet feldolgozása történik meg. Az Intel Pentium II megjelenését követően az AMD is új processzorral állt elő. A K6-2 jelölést viselő CPU a 233-400 MHz tartományt fedi le, a gyorsabb processzorok 100 MHz-es rendszersín meghajtására is képesek. A processzor a három dimenziós alkalmazások (3D) futtatására specializálódott. A K6-2 CPU új utasításkészlete "3DNow!" néven vált ismertté.

vissza

Regiszterek

A regiszterek a mikroprocesszorban és az adatfeldolgozó rendszerekben alkalmazott írható-olvasható adattároló eszköz. Néhány típusa:

Adatszámláló regiszter: az adatok kiolvasásakor vagy beírásakor azonosított memóriarekesz címét tárolja. Mérete függ a mikroprocesszor által címezhető memóriakapacitástól.

Utasításszámláló regiszter: a soron következő utasítás címét tárolja.

Léptető regiszter: a hálózati illesztőben használt egyik regiszter-típus. Egyik oldalán a digitális információ bitjei egyesével kerülnek tárolásra. Hogy hova kerül beírásra a bit, egy mutató határozza meg, amely mindig a legelső üres rekeszen áll.

Decimális regiszter: kicsi memória, amely egytől néhány 10-es számrendszerbeli maximum számot képes tárolni.

vissza

Alaplapok

Az alaplapon található a CPU és a memória, valamint a csatlakozók a különböző perifériákhoz. A bővítőkártyák PCI csatoló segítségével illeszthetők a számítógépbe. A monitort videokártya segítségével csatlakoztathatjuk. Ma elterjedt az AGP csatolós kártyák használata. Ezt a grafikai teljesítmény növelése érdekében hozták létre.

A perifériák egy része soros, illetve párhuzamos porton keresztül csatlakoztatható. Egyre jobban terjednek az USB (Universal Serial Bus) csatolóval ellátott eszközök is, így egyszerre több eszköz kapcsolható a számítógéphez. 1 USB porthoz elvileg legfeljebb 127 eszköz csatlakoztatható. Előnye még, hogy működés közben le- és felcsatlakoztathatók az eszközök. USB-re csatlakozhat egér, billentyűzet, hangszóró, webkamera, digitális fényképezőgép, stb.

A jobban felszerelt alaplapokon megtalálható a FireWire (IEEE 1394) port, melyet az Apple cég fejlesztett ki. Erre maximálisan 63 eszköz köthető. Adatátviteli sebessége 400 Mbit/s, így multimédiás anyagok továbbítására is alkalmas. Általában videokamerák csatlakoztatására használják.

Az alaplapok integráltsága egyre nagyobb. Egy alaplap tartalmazhatja a hangkártyát, modemet, hálózati kártyát, monitorvezérlőt is. Az alaplapra integrálják a flopivezérlőt, csatlakozót, a merevlemezek és optikai tárak vezérlőit, csatlakozóit, a soros és párhuzamos port csatlakozóit.

Az alaplapon található órajel-generátor az egész számítógép számára biztosítja az időzítést. Minél nagyobb órajelen működik a gép, annál gyorsabb.

vissza

Memóriák

RAM memóriák

Operatív memória: az éppen végrehajtás alatt álló programokat és a hozzájuk kapcsolódó adatokat tárolja.

RAM: Random Access Memory. Tartalma véletlen elérésű, írható, olvasható. A programok által feldolgozott adatok először mindig ide kerülnek. Működéséhez folyamatos áramellátásra van szükség. Fajtái:

DRAM: Dynamic RAM. Lassúbb változat

SRAM: Static RAM. Gyorsabb, de drágább.

SDRAM: Synchronous DRAM. DRAM továbbfejlesztése

DDR SDRAM: Double Data Rate SDRAM. Egy órajel alatt két művelet elvégzésére alkalmas, tehát elvileg kétszeres adatátviteli sebesség érhető el az SDRAM-okhoz képest.

RDRAM: Rambus DRAM. Intel Pentium processzorokhoz használt memória. A DDR SDRAM-ok sebességének többszörösével képes működni.

Az adatátviteli sebesség függ:

• az egy időben átvihető adatbitek számától,
• az alkalmazott órajeltől.

A két érték szorzata adja meg, hogy 1 mp alatt mennyi adat fogadására, illetve kiszolgálására alkalmas a modul.

 

ROM memóriák

ROM: Read Only Memory. Nem írható, csak olvasható memóriafajta. Tartalmát készítéskor rögzítik, ez később nem módosítható. Tartalma nem vész el a gép kikapcsolásakor, ezért a rendszerindító folyamatokhoz tartozóutasításokat érdemes benne tárolni. A rendszerbetöltő feladatokat a BIOS (Basic Input Output System) végzi el. Mivel ezt a ROM-ba írják, szokás ezt ROM BIOS-nak is nevezni.

PROM: Programmable ROM. Egyszer írható.

EPROM: Erasable PROM. Ultraibolya fénnyel törölhető, és egy speciális eszközzel írható. Ezeket a memóriákat a tetejükön levő kis üvegablakról lehet felismerni.

EEPROM: Electrically EPROM. Törlése elektromosan végezhető. Az adatok írása, olvasása nem igényel speciális eszközt, nagyban hasonlít a RAM-ra. Előnye, hogy a gép kikapcsolásakor is megtartja tartalmát, hátránya a kisebb adatátviteli sebesség, és a magasabb ár.

Flash memória: az EEPROM speciális változata. Ma már a BIOS-t is leggyakrabban Flash memória tartalmazza. Leggyakoribb kártyák: Smart Media Card, Compact Flash Card, Multi Media Card, Secure Digital

vissza

Háttértárak

Mágneses elvű háttértárak

Streamer: szalagos háttértár. Nagy adattároló kapacitással rendelkezik: létezik 600 GB-os változata is. Hátránya, hogy az adatokat csak sorfolytonosan lehet elérni. Leggyakrabban adatmentésre, archiválásra használják (pl. bankokban).

Flopi: a ma használatos flopik 3,5" ( 1 inch = 2,54 cm) átmérőjűek, és kapacitásuk 1,44 MB. Ma már mindkét oldalára kerül adat, ezt a DS (Double Side) jelölés mutatja, valamint a korábbihoz képest nagyobb adatsűrűséget alkalmaznak, ezt pedig a HD (High Density) jelzi.

Zip drive: 250 és 750 MB-os kapacitású lemez

a:drive: kapacitása 120 MB, meghajtójába a flopi is behelyezhető.

Merevlemezek: HardDisk. A lemez egy kemény fémkorong, ami egy légmentesen elzárt egységben található. Egy egységen belül több lemez is lehet. Mindkét oldala írható. Adatsűrűsége nagy, mivel az író-olvasó fej sokkal közelebb van a lemezhez, mint például a flopinál. Kapacitása 200-300 GB körül van. A lemezen az adatok körkörösen helyezkednek el. Hordozható változata a MobilRack.

Microdrive: az IBM fejlesztése. Kapacitása jelenleg 1 GB-ig terjed

Pendrive: USB-hez csatlakozó flash memória. Az operációs rendszeren, mint újabb meghajtó jelenik meg.

Optikai háttértárak:

CD: Compact Disk. Egy műanyag lemezen egy fényvisszaverő réteg helyezkedik el. A fényvisszaverő réteg alatti mélyedések, pitek hordozzák az információt. A felületet egy fókuszált lézerfénnyel világítják meg, és a mélyedésektől függően visszaverődő fényt érzékelik. A lemezen az adatok spirálisan helyezkednek el, a középponttól kifelé. Kapacitása 700 MB körül van.

CD-ROM: tartalmát gyárilag írják fel préseléses technológiával. Csak olvasható.

CD-R: CD Recordable. Egyszer írható lemez. Ezt egy nagyobb intenzitású lézer segítségével lehet megírni. Ennek fényvisszaverő képessége a CD-ROM-nál alacsonyabb, kb. 70%-os.

CD-RW: CD ReWritable. Törölhető, újraírható. A CD-RW-nél mégkevesebb fény verődik vissza, kb. 20 %.

DVD: kezdetben Digital Video Disk, majd Digital Versatile Disk. Különbségek a CD-hez képest: nagyobb adatsűrűség, két adathordozó réteg lehetséges, továbbá a lemez mindkét oldala hordozhat információt.

DVD5: egyoldalas, egyrétegű, kapacitása 4,7 GB.

DVD9: egyoldalas, kétrétegű. A második réteg az elsőn keresztül érhető el, ehhez az első rétegnél féligáteresztő tükörréteget kell használni. A kétrétegű technológia esetén az első réteg olvasása bentről kifelé, a második réteg olvasása pedig kintről befelé történik. Kapacitása 8,5 GB.

DVD10: kétoldalas, egyrétegű lemez. Kapacitása 9,4 GB. Az egyik oldal lejátszása után a lemezt meg kell fordítani a másik oldal lejátszásához.

DVD18: kétoldalas, kétrétegű lemez. Kapacitása 17 GB.

DVD-ROM: tetszőleges típusú számítógépes vagy multimédiás anyag tárolását teszi lehetővé.

DVD-Video: csak olvasható, főként filmek és játékok tárolására készítik.

DVD-Audio: csak olvasható, kiváló minőségű hang tárolására és lejátszására hozták létre.

DVD-R, DVD-RW: egyoldalas, egyrétegű, írható lemezek. A DVD-RW újraírható.

DVD-RAM: általános célú adattároló eszköz. Felülete nincs szekciókra osztva, így nem kell szekciót zárni írás után. Egy- vagy kétoldalas lehet. A kétoldalas változat csak tokkal együtt használható.

A CD és a DVD is két méretben készülhet: 8 illetve 12 cm-es átmérővel.

vissza

Perifériák

Periféria: a számítógéphez csatlakoztatott eszköz. Az adatáramlás iránya szerint megkülönböztetünk bemeneti (input) és kimeneti (output) eszközöket.

Input eszközök

Billentyűzet: minden gombjának nem közvetlenül egy karakter felel meg, csak egy billentyűkód (scan code). A funkciógombok az ESC gombtól jobbra találhatók, ezek szerepe a legkevésbé meghatározott, itt a programozói szabadság érvényesül. Az Insert feliratú gombbal állíthatjuk a szövegszerkesztők beszúró, illetve felülíró módját.

Egér: mechanikus, opto-mechanikus és optikai egerek léteznek. A mozgást két egymásra merőlegesen elhelyezkedő görgő x és y irányú mozgásra bontja fel. Mindkét érzékelőgörgő tengelyén van egy-egy tárcsa, melynek elfordulását mechanikusan vagy optikai úton tapogatja le az egér elektronikája. Vannak egerek, melyek rendelkeznek egy kerékkel a nyomógombjai között. Ennek segítségével a scrollozás valósítható meg.

Track ball: az egérrel azonos funkciót lát el. "Hanyattegér".

Érintőpad: touchpad. Hordozható számítógépekben helyettesíti az egeret.

Fényceruza: egy ceruzaszerű eszköz, mellyel a képernyő egy adott pontját megérintve, a képkoordináták meghatározhatók. A képernyőre szorított ceruza hegyébe beépített fényérzékelő azt érzékeli, mikor halad el előtte a képet kirajzoló elektronsugár.

Digitalizáló tábla: segítségével műszaki rajzot, kézi grafikát rögzíthetünk. Felületének középső része érzékelő-felület, amely felett a tollat mozgatjuk. A tábla a toll hegyének elmozdulását érzékeli.

Lapolvasó (scanner): nyomtatott dokumentumok, képek, fotók digitalizálására szolgál. A fénysugárral történő letapogatás során visszatükrözött fényjelek egy fényérzékeny elem, a CCD közvetítésével elektromos impulzussá alakulnak át. Típusai: síkágyas, dia-, film-, dobszkenner, kézi szkenner. A felbontás értékét dpi-ben (dot per inch) adjuk meg.

Mikrofon: a hang elektronikus átalakítására szolgáló eszköz.

Kimeneti eszközök:

Monitor: a grafikus kártya jeleit értelmezi és jeleníti meg. Az additív színekből - vörös, kék, zöld fényekből - állítja elő a színeket. Ez az RGB-nek nevezett színrendszer. A CRT monitorok esetén a képet gyorsan mozgó elektronsugár rajzolja ki, mely másodpercenként többször végigpásztázza a képernyő felületét. Az LCD monitorok esetén a folyadékkristályos anyag kristályai környezeti hatásra megváltoztatják egymáshoz viszonyított helyzetüket. A korszerű digitális monitorokon OSD menü (menüvezérlet program) használatával állíthatjuk be a jellemzőket.

Nyomtató: szubsztraktív színkeverési módszert alkalmaz, ennek alapszínei a cián, bíbor, sárga és a fekete (CMYK). A mátrixnyomtatók alapjellemzője a cps (karakter per mp). A festékszalag előtt egy fej halad el, amely függőlegesen annyi tűvel rendelkezik, amennyi a karakter függőleges felbontása. Több példányos nyomtatás valósítható meg vele. A tintasugaras nyomtatók használata során a tinta egy fúvókán keresztül jut a papír felületére. A lézernyomtatók alkalmasak fólia- és pausznyomásra is. A festéket egy tonerkazetta tartalmazza. A henger (OPC, a lézernyomtatók központi része) elfordul a toner előtt, a töltéssel rendelkező részeken magához vonzza a porfestéket.

Plotter: rajzgép. Nagyméretű tervrajzok, térképek, diagramok nyomdai minőségű megjelenítésére szolgál.

Hangszóró

Videokártya: lehetővé teszi, hogy megjelenhessenek a monitoron az adatok. Minden pixelt önállóan képes vezérelni saját belső memóriája segítségével. Videojel-bemeneti csatlakozó is része lehet.

Hangkártya: a számítógép digitális jeleit analóg hangjelekké alakítja át.

Modem: a számítógép digitális jeleit kimenő analóg telefonjellé, a bejövő telefonjeleket pedig digitális jellé alakítja.

vissza

Buszrendszerek, portok

Kártyabővítő aljzatok

A buszrendszer a CPU-perifériák, illetve a memória-perifériák közti adatforgalmat lebonyolító rendszer. Megkülönböztetünk adatbuszt, címbuszt és vezérlőbuszt. A buszokhoz az egyes perifériák vezérlőkártyái csatlakoznak. Fajtái:

ISA: régebbi 16 bites kártyabővítő aljzat.

PCI: 32-64 bites. Csatlakozhat hozzá például hangkártya, hálózati kártya, modem vagy tv-tunerkártya.

AGP: grafikus kártya csatlakoztatására szolgál.

AMR: hangkártyák és modemek csatlakoztatására fejlesztett busz.

CNR: modem, hálózati kártya vagy hangkártya csatlakoztatására alkalmas.

SATA: merevlemezek csatlakoztathatók vele

Portok

Soros: egér, külső modem, digitális fényképezőgép csatlakozója

Párhuzamos: gyorsabb adatátvitelt nyújt, mint a soros port. Nyomtató, szkenner, plotter csatlakoztatható hozzá.

USB: soros adatátvitelt tesz lehetővé, de gyorsabb, mint a párhuzamos port.

PS/2: soros adatátvitelű, kör alakú csatlakozó. Egér, billentyűzet csatlakoztatására szolgál.

SCSI: párhuzamos adatátvitelt nyújt. Szkenner, nyomtató, külső meghajtó csatlakozhat hozzá.

FireWire: nagyon gyors adatátvitelre képes csatlakozófelület. Digitális kamera, szintetizátor, merevlemez, nyomtató, szkenner csatlakozhat hozzá.

PCMCIA: modemek, hálózati kártyák, merevlemez-meghajtók csatlakozására használjuk.

vissza

Megszakítási rendszerek

A megszakítás fogalma

Váratlan események feldolgozására, kezelésére szolgál a számítógép megszakítási rendszere. A külső események által okozott, a program végrehajtását akadályozó eseményeket megszakításoknak nevezik (interrupt). Ezekben az esetekben, a végrehajtás alatt álló utasítást a processzor szabályszerűen befejezi, majd a megszakítás kiszolgálása után, a soron következő utasítás feldolgozásával folytatódik a program végrehajtása.

Az utasítások szabályszerű végrehajtását akadályozó megszakítási eseményeket kivételeknek nevezik. Ilyen esetben a kiváltó esemény kiszolgálása után, a processzor ismételten megkísérli a megszakított utasítás végrehajtását.

A megszakítás forrása

A megszakítási kérelmeknek szoftver vagy hardver forrása lehet. Ha az esemény kiváltója a program (tehát szoftveres), akkor szinkron eseményekről beszélünk, mivel a program azonos helyén következnek be minden futtatáskor. A hardver által kiváltott események aszinkron események. Egyes eszközök esetén a megszakítás lehetősége engedélyezhető vagy tiltható. Ez egy regiszter bitjeinek a beállításával történik, amit maszkolásnak nevezünk. A szoftveres megszakítási kérelmek nem maszkolhatók, a hardver megszakítási kérelmek többsége maszkolható. Nem maszkolható hardver megszakítási kérelem valamilyen súlyos hardver hiba esetén következik be.

A megszakítások feldolgozási sorrendje

A megszakítás elfogadása

Program-jellemzők mentése

A megszakítást feldolgozó program jellemzőinek betöltése

A megszakítás feldolgozása

A program jellemzőinek visszatöltése

A megszakított program folytatása

vissza