Európai szinvonal

Ma véletlenül együtt ebédeltünk Maireval. Nagyon jót beszélgettünk, Finnországról, iskoláról, gyerekekről.

Faggattuk az itteni rendszerről, Ő pedig nagyon szívesen mesélt a viselkedési problémákkal és tanulási nehézségekkel küzdő gyerekekről is.

Elmondta, hogy Finnországban ha egy tanuló nehezebben tart lépést a többiekkel akkor még véletlenül sem buktatják meg, helyette inkább kis csoportokba külön foglalkoznak velük. Ha egy tanulónak mégsem sikerül felkészülni a vizsgára a tanévek során, akkor van lehetősége még egy plusz vizsgafelkészítő évre az iskolában maradni, vagy ha akar akkor elmehet egy teljes év szakmai gyakorlatra tapasztalat szerzés céljából, és megteheti, hogy csak ezek után vizsgázik.

Az alapoktatás után a középfokú képzés nagyfokú átjárhatóságot biztosít a tanulóknak, mint ahogy ez az alábbi ábrán is látható.

http://www.oph.fi/english/SubPage.asp?path=447,4699

A jobb képességű tanulók a mi gimnáziumainknak megfelelő upper secondary school-ba tanulnak tovább. Míg a kevésbé elméleti beállítottságú gyerekek a magyarországi szakközépiskolának megfelelő vocational school valamelyikében folytathatják.

Ennek elvégzése után közismereti záróvizsgát, és szakmai záróvizsgát tehetnek egymástól függetlenül.

Felsőfokú tanulmányaikat egyetemen vagy főiskolán folytathatják, ám az itteni egyetemek jellemzően társadalomtudományi végzettséget biztosítanak, míg a természettudományi oktatás a főiskolákon (polytechnics) zajlik.

Bár a kettő között szintén megvan az átjárhatóság, jellemzően a főiskola után jó néhány hallgató választja az egyetemi képzést is, egy vagy két év beszámításával.

Az egész oktatásra jellemző, a kiscsoportos fogalakozás, maximum 24 fő, a gyakorlatorientált képzés, és a tanulók önállóságának fejlesztése, mely jóval több anyagi forrást igényel, mint amennyi a magyar oktatási rendszerbe bekerül, de a finnek elmondása szerint ez az egyik legjobb befektetés, amibe az állam invesztálhat.