BMW 1-es sorozat
)
A tulajdonosnak csupán egyszer szükséges beállításokat elvégezni, mivel az egyes gyújtáskulcsok alapján az autó képes felismerni a hozzá tartozó személyes beállításokat (audiorendszer, légkondicionáló, elektromos ülések és tükrök), így a központi zár nyitása után mindenkit a jól megszokott környezet vár. Egyéb "mesterséges intelligenciával" is elkápráztat a kocsi: például figyelmeztet az alacsony olajszintre és a kopó alkatrészek (mint a fékbetétek) cseréjének esedékességére, az akkumulátor alacsony töltöttsége esetén pedig korlátozza a fogyasztók teljesítményfelvételét.
Adatintegrációval a biztonságos közlekedésért
A Dupré Transport kockázatcsökkentő stratégiája
)
Az országúti teherszállítás számos kockázattal jár. A vezető fuvarozócégek egyre nagyobb pénzösszegeket fektetnek nyomkövető rendszerekbe, globális helymeghatározó technikák alkalmazásába.
A főként kockázatos anyagok szállítására specializálódott Louisiana állambeli Lafayette-székhelyű Dupré Transport az amerikai piac egyik fontos szereplője adatintegrációval igyekszik elkerülni a bajt. Minden baleset megelőzhető – vallja Reggie Dupré, a cég elnök-vezérigazgatója. Biztonságos és jövedelmező szolgáltatásokat igyekeznek nyújtani.
Kamionok a sofőrt potenciális veszélyekre figyelmeztető „fedélzeti” radart (Vehicle On-board Radar, VORAD) használnak. A VORAD kétfelé továbbítja az információt: egyrészt a kamionosnak, másrészt globális helymeghatározó rendszer (global positioning system, GPS) segítségével a vállalatnak szolgáltat adatokat hirtelen fékezésekről, indok nélküli felgyorsulásokról, lelassulásokról és az agresszív vezetői viselkedés más megnyilvánulásairól.
Az integrációs architektúra segítségével három kockázati tényezőt elemeztek: fáradtságot, agresszív vezetői viselkedést, lopást/csalást.
A pontosabb előrejelző modellezéshez és elemzéshez a Valen Technologies Kockázatkezelő (Risk Manager) szoftverét szintén felhasználják. A Valen szakítva a hagyományos módszerekkel, gépi tanulással vizsgálja a kockázati tényezőket, s áll elő értékelésekkel. Algoritmusaik a TRAC adattárházban keresgélve bukkannak a vezetők baleset okozására „való hajlamát” valószínűsítő mintákra. Az első próba során a Kockázatelemző hat év adatai alapján következtetett a hetedikre. Majdnem teljesen pontos volt.
Megelőző védelem
)
A passzív biztonsági rendszerek, légzsákok kora hamarosan leáldoz. A jövő az aktív baleset-elhárításé, az autó megelőzi, kikerüli a balesetet. Az intelligens autók radarokkal és kamerákkal keresik a lehetséges veszélyhelyzetet, algoritmusokat használnak, és rögtön cselekednek, hogy megelőzzék a bajt, vagy hogy figyelmeztessék a vezetőt.
A Bosch által kifejlesztett megelőző féksegéd (PBA) elektronikája felismeri a kritikus forgalmi helyzetet, és akkora féknyomást vezérel ki az egyes kerekekre, hogy megszűnjön a hézag a betét és a tárcsa között. Amikor aztán a vezető észbe kap és beletapos a fékpedálba, már értékes tizedmásodperceket nyert.
A biztonságos fékezés második lépcsőfoka az ütközésveszélyre figyelmeztető rendszer (PCW). A frontális, illetve ráfutásos ütközések 60 százaléka nem következik be, ha csak fél másodperccel előbb reagál a vezető. A PCW villámgyors, enyhe fékezéssel rázza fel a sofőrt, illetve képes arra is, hogy - minden eshetőségre készen - előfeszítse a biztonsági öveket. Sorozatgyártása idén kezdődik.
A harmadik fokozat a megelőző vészfék (PEB), amely radar- és videoinformációk alapján mérlegeli a kialakult helyzetet. Ha a vezető nem vagy nem megfelelően reagált a korábbi figyelmeztetésekre, és már nyilvánvaló, hogy elkerülhetetlen az ütközés, akkor emberi beavatkozás nélkül azonnal, maximális hatású vészfékezést kezdeményez. Persze így is csattan az autó, de jóval kisebbet, az ütközés következményei mindkét járműben csekélyebbek lehetnek. Becslések szerint használatával átlagosan 35 százalékkal mérséklődne a halálos balesetek száma, illetve 45 százalékkal lenne kisebb az anyagi kár. A Bosch 2009-től tervezi e rendszer bevezetését.
)
A Citroen által kifejlesztett, vétlen sávelhagyásra figyelmeztető rendszert (AFIL) építettek be a márka autóiba. A bekapcsolt rendszer az ülésbe épített rezgő elemmel figyelmezteti a vezetőt - a sávelhagyásnak megfelelő oldalon -, hogy kormányozza vissza az autót a helyes sávba. A berendezés 80 kilométer/óra feletti sebességnél érzékeli a nem szándékos sávváltást. Csak akkor jelez, ha az autó a vezető figyelmetlensége miatt tért ki a sávból, az elektronika ezt úgy képes eldönteni, hogy figyelembe veszi a kitérés folyamatosságát, és hogy a vezető használt-e irányjelzőt. A rendszer hat infraérzékelő segítségével érzékeli a sávváltást. A diódából kilépő fénysugár az úttestre irányul, onnan pedig visszaverődik az érzékelőbe. Mivel a felfestett jelekről másként tér vissza a fény, mint a szürke aszfaltról, a rendszer könynyen eldönti, hogy az autó éppen egy útjelzésen haladt-e át. Mivel az érzékelők beállítása rendkívül finom, a berendezés nemcsak a fehér, hanem azokat a sárga, piros vagy kék terelő- és záróvonalakat is érzékeli, amelyeket Európa különböző államaiban használnak a sávok ideiglenes kijelöléséhez. A jelek felismerésének képessége további hasznos lehetőségeket rejt magában. Ha a kórházak vagy iskolák elé a megfelelő jeleket festenék fel (hasonlóakat a vonalkódokhoz), az AFIL érzékelné ezeket, és idejében figyelmeztetné a sofőrt arra, hogy csökkentse a sebességet.
Közös operációs rendszer fejlesztenek az autógyártók
Japán gazdasági kereskedelmi és ipari minisztériuma szabványos operációs rendszer kifejlesztését javasolta az autógyártóknak. A projektben az összes nagy gyár és például a Toshiba is részt vesz, és a prototípust várhatóan 2009-en mutatják be.
Feladata, hogy össze kell kötni az elektronikus alkatrészeket, és kommunikációs csatornát kell biztosítani a különféle alrendszerek között. A Cnet szerint japán rendszer az injektort, a fékrendszert és a szervót és még az ablakemelőket is kezeli majd.
A szabványosítás egyik legfőbb előnye, hogy a rendszert könnyebben át lehet majd ültetni az újabb modellekbe, ráadásul a szerelés is olcsóbb, ha több autómárka ugyanúgy javítható. Az is igen fontos, hogy egy széles körben elterjedt operációs rendszerre könnyebb kifejleszteni új megoldásokat, például egy magától beparkoló rendszert, vagy – a távolabbi jövőt nézve – egy robotsofőrt, amely emberi közbeavatkozás nélkül végigvezet ötszáz kilométert a sztrádán.
Mesterséges intelligenciát az autókerékbe
)
Az angol kutatók által kifejlesztett megoldás szerint az autó mindegyik kerekébe külön-külön mesterséges intelligenciát kell beépíteni, hogy ezzel helyettesítsük a hagyományos, mechanikus technológiát.
Az egymástól függetlenül, de egymással folyamatosan kommunikáló autókerekek másodpercenként több ezer számítást végezve folyamatosan odafigyelnek rá, hogy - az utazási sebességet és az útviszonyokat is figyelembe véve - éppen mi az ideális megoldás, és ezáltal még biztonságosabbá teszik a közlekedést.
Éjjellátó rendszerek kerülhetnek az autókba
)
A kutatók olyan új rendszereken dolgoznak, amelyek kiegészíthetik az autók jelenlegi fedélzeti számítógépeit. Ezen új segítőtársak közé tartozhatnak majd például az éjjellátó rendszerek is.
A Bosch cég kifejlesztett egy rendszert, aminek a hatótávolsága 150 méter és két infrafényszóróból, egy videokamerából és egy képernyőből áll. A kamerát a szélvédő tetején, míg a kijelzőt az utasfülkében helyezik el. Josef Krems professzor, a Chemnitzi Műszaki Egyetem általános és munkapszichológia területét kutató munkatársa és berlini kollégái végezték el a teszteket.
A szakemberek tanulmányoztak valóságérzékelési, gép-ember interakciós, ergonómiai és közlekedésbiztonsági kérdéseket is. A céljuk az volt, hogy kiderítsék a plusz kijelző mennyire vonja el a vezetéstől az autósok figyelmét vagy hogy hova kell elhelyezni a képernyőt ahhoz, hogy az a legjobban áttekinthető legyen. Krems szerint a megoldás a LED-ek alkalmazása lenne, ugyanis egy képernyő túlságosan is elvonná a vezető figyelmét, egy figyelmeztető LED viszont csak vészhelyzetben villanna fel.
Látó autókat akar a Honda
)
A Honda olyan speciális chippel és szenzorokkal szerelné fel autóit, amelyek segítségével háromdimenziós képeket kapunk a közeli területről, megkönnyítve a közlekedést, növelve a biztonságot.
A Cnet arról ír cikkében, hogy az autógyártó óriás az elmúlt három évben szép csendben mintegy 5 millió dollárt ölt a projektbe, amelynek célja egy új érzékelő rendszer integrálása a járművekbe. A Canesta névre keresztelt, olcsónak szánt processzor segíthet az általános közlekedésben, a parkolásban, könnyen és gyorsan meghatározhatjuk, hogy milyen közel helyezkedünk el az álló objektumokhoz, járókelőkhöz.
Az autó karosszériájába beépített fénykibocsátó forrás és szenzor folyamatosan pásztázza az előtte elhelyezkedő területet, a visszaverődő sugarakból (azok utazási idejéből) pedig felépíti annak háromdimenziós képét. Ezt a már elkészült képet kapja meg a processzor, amely a további feladatokat hivatott végrehajtani, például eldönteni, hogy az akadály egy fa, vagy esetleg egy járókelő.
Amikor a környezet megváltozik, a kibocsátott sugarak (időben) eltérő sebességgel érkeznek vissza, ami a megalkotott kép módosítását eredményezi.
Részegbiztos autókat fejleszt a Toyota
Toyota speciális rendszeren dolgozik, amelynek célja az alkohol által befolyásolt vezetők korlátozása, pontosabban az autók automatikus lelassítása, illetve leállítása egy bizonyos alkoholszint felett. A megoldás több szenzort foglal magába, amelyek különböző szempontok alapján határoznák meg a vezető befolyásoltságát, pillanatnyi állapotát, és amennyiben ezt nem megfelelőnek ítéli a rendszer, az autó automatikusan leáll, illetve el sem indul.
A rendszer két lépésben vizsgálja a sofőr állapotát, elsőként az induláskor, ezt követően pedig a vezetés alatt. A kormányba épített szenzor az izzadtságon keresztül, valamint a tenyér egyéb jellemzőinek megfigyelésével állapítja meg az alkoholszintet a véráramban, nem megfelelő eredmény esetén pedig letiltja az autó beindítását. Amennyiben ezt a védelmet sikerül megkerülni, egy speciális kamera a szemek, pontosabban a pupillák állapotát figyeli meg, kellő fókuszálás hiányában hasonló döntés születhet. További akadály lehet a szokatlan, gyanús kormánymozdulatok sorozata, amely szintén befolyásoltságra utalhat.
A debütálásra a gyártó szerint 2009-ben kerülhet sor, addig elvégzik a szükséges teszteket.
NEC: gyalogos azonosítót az autóba
)
A NEC olyan képkezelő rendszert dobott piacra, amely vezetés közben képes felismerni a gyalogosokat, a háziállatokat és a különböző közúti veszélyeket. Az első darabok a Toyota járműveibe kerülnek beszerelésre.
Biztonsági rendszereket már eddig is építettek kocsikba, ám olyan megoldás eddig még nem született, amely az ütközés kikerülése érdekében azonosítja a gyalogosokat és a különböző akadályokat a vezető számára.