Skip to: site menu | section menu | main content

�sszefoglal�

Informatika alapismeretek

H�l�zati ismertek, HTML

A hadiiparnak �s a nemzetv�delemnek k�sz�nhet�en l�trehozt�k az eg�sz F�ldre kiterjed� sz�m�t�g�pes h�l�zati rendszert, melynek alapelvei k�z�tt volt a c�l t�bb �ton t�rt�n� el�r�se, valamint a t�bb k�zpont alkalmaz�sa. De ak�r kisebb t�rben gondolkodva ma m�r n�lk�l�zhetetlennek t�nik a k�l�n�ll�, de egym�ssal kapcsolatban lev� sz�m�t�g�pek alkotta h�l�zat. A technikai fejl�d�s sor�n egyre n�pszer�bbek a vezet�k n�lk�li �sszek�ttet�sek is.

H�l�zatok csoportjai

A h�l�zat feladatai

A sz�m�t�g�p-h�l�zat f�ggetlen sz�m�t�g�pek valamilyen adat�tviteli technol�gi�val �sszekapcsolt rendszere.

Feladatai:

Er�forr�s-megoszt�s: a h�l�zatban az er�forr�sokat - pl. nyomtat�t, adatokat - a sz�m�t�g�pek el�rhetik, haszn�lhatj�k.

Kommunik�ci�: nagy t�vols�gokat hidalhat �t a h�l�zat, �gy az egy�ttm�k�d�s hat�konyabb� v�lhat. Biztos�tja az adatcser�t a g�pek k�z�tt.

Megb�zhat�s�g: ha valamilyen hiba miatt egy er�forr�s el�rhetetlenn� v�lik az egyik g�pen, akkor egy m�sikon m�g hozz� lehet f�rni. N�veli a biztons�got a t�bb processzor alkalmaz�sa is.

H�l�zatok csoportos�t�sa:

Kiterjedts�g szerint

LAN: Local Area Network = helyi h�l�zat. A h�l�zat kiterjed�se kisebb, mint 10 km. �ltal�ban egy �p�leten bel�l m�k�dik. A g�pek sz�ma 100-as nagys�grend�. Egyszer�, k�nnyen b�v�thet�, olcs�.

MAN: Metropolitan Area Network = v�rosi h�l�zat. Kiterjed�se 10- 50 km. LAN-ok �sszekapcsol�s�val alak�tj�k ki, amely p�ld�ul telefonvezet�kkel, �vegsz�las k�bellel t�rt�nhet. Dr�g�bb, �sszetettebb, mint a LAN.

WAN: Wide Area Network = Vil�gm�ret� h�l�zat. Kiterjed�se 50 km felett van. P�ld�ul az Internet is ilyen h�l�zat.

Intranet: internetes technol�gi�kat alkalmaz� z�rt, kisebb kiterjed�s� h�l�zatok

Extranet: az intranethez hasonl� m�ret�, de korl�tozott m�rt�kben k�ls� felhaszn�l�k sz�m�ra is el�rhet�.

Er�forr�s-haszn�lat szerint

�gyf�l-Kiszolg�l� (Client-Server): k�zponti sz�m�t�g�ppel rendelkez� h�l�zat. Ilyen p�ld�ul a Novell NetWare oper�ci�s rendszer is.

Egyenrang� h�l�zatok (peer to peer): minden sz�m�t�g�p egyenrang�. Ilyen p�ld�ul a Windows95.

Topol�gia (a sz�m�t�g�pek �sszek�t�s�nek kialak�t�sa) szerint

S�n: egyszer�, gyorsan, olcs�n ki�p�thet�, egy k�belhiba azonban m�k�d�sk�ptelenn� teszi a h�l�zatot.

Csillag: az egyes munka�llom�sok k�l�n vezet�kkel kapcsol�dnak egy k�zponti sz�m�t�g�phez, a szerverhez. Hiba eset�n csak az �rintett munka�llom�s esik ki.

Gy�r�: ki�p�t�se hasonl� a s�n topol�gi�hoz, de a k�t v�g�n lev� sz�m�t�g�p is csatlakozik egym�shoz. �rz�keny a k�belhib�kra.

Fa: kis k�belig�ny�, k�belhiba eset�n az adott �g v�lik m�k�d�sk�ptelenn�.

Vegyes: t�bbf�le topol�gia alkalmaz�sa egy h�l�zatban.

Cellul�ris: vezet�k n�lk�li h�l�zat.

Legfontosabb fogalmak:
er�forr�s, LAN, MAN, WAN, intranet, extranet, client-server, peer-to-peer, topol�gia, cellul�ris h�l�zat
K�rd�sek, feladatok:
Defini�lja a h�l�zat fogalm�t!
Milyen feladatai vannak egy sz�m�t�g�p-h�l�zatnak?
Mi szerint csoportos�thatjuk a h�l�zatokat?
Miben k�l�nb�zik az intranet �s az extranet?
Mit jelent a topol�gia kifejez�s?
Milyen h�l�zatok vannak topol�gia szerint csoportos�tva?
Miben k�l�nb�zik a s�n �s a gy�r� topol�gia?
Milyen h�tr�nyai lehetnek a cellul�ris h�l�zatnak?

vissza

H�l�zati eszk�z�k

�tviteli k�zegek:

Sodrott �rp�r: k�t r�zhuzalb�l �ll, amely spir�lisan feltekerve kik�sz�b�li az elektromos k�lcs�nhat�sokat. Er�s�t�s n�lk�l is t�bb km-ig haszn�lhat�. Ha t�bb �rp�r fut egy�tt, akkor azokat k�tegelik. Anal�g �s digit�lis �tvitelre is alkalmas. A s�vsz�less�g f�gg a huzal vastags�g�t�l �s hossz�t�l.

Koaxi�lis k�bel: k�t t�pusa terjedt el, az 50 ? -os digit�lis, illetve a 75 ? -os anal�g �tvitelre alkalmas k�bel. Nagy s�vsz�less�g, �s kit�n� zajv�delem jellemzi. A s�vsz�less�g f�gg a k�bel hossz�t�l. Az �sszek�ttet�s �ltal�ban T-csatlakoz�val t�rt�nik.

Optikai sz�l: az adatok �tvitele f�nyimpulzussal t�rt�nik (van f�ny - 1, nincs f�ny - 0). H�rom r�sze: f�nyforr�s - l�zerdi�da -, �tviteli k�zeg - �vegsz�l -, f�ny�rz�kel� - fotodi�da -. Nagy t�vols�gokat k�pes �thidalni. Zavar�rz�kenys�ge minim�lis.

Vezet�k n�lk�li �tvitel: infrav�r�s f�ny, l�zer vagy mikrohull�m seg�ts�g�vel alak�that� ki.

Egy�b �p�t�elemek:

Ism�tl� (repeater): seg�ts�g�vel a h�l�zat �ltal �tfogott t�vols�g n�velhet�. Er�s�tik vagy �jragener�lj�k a gyenge jeleket, valamint a hossz� k�belek meghajt�s�hoz sz�ks�ges �ramot szolg�ltatj�k.

Hub: a passz�v hub elosztja, de nem er�s�ti a jeleket, az akt�v hub elosztja �s er�s�ti is.

H�l�zati k�rtya: ennek seg�ts�g�vel csatlakozhat egy h�l�zat k�belrendszer�hez a sz�m�t�g�p.

Router (forgalomir�ny�t�): k�t vagy t�bb k�l�nb�z� h�l�zatot k�t �ssze, feladata a be�rkez� adatcsomagok tov�bb�t�sa.

Legfontosabb fogalmak:
sodrott �rp�r, koaxi�lis k�bel, optikai sz�l, f�nyimpulzus, repeater, hub, router
K�rd�sek, feladatok:
Milyen �tviteli k�zegek l�teznek?
Mi az �tviteli k�zegek feladata?
Milyen r�szekb�l �ll az optikai sz�l?
Mivel alak�that� ki vezet�k n�lk�li �tvitel?
Mi a k�l�nbs�g a repeater �s hub k�z�tt?
Mi a router feladata?

vissza

Protokollok

Protokoll: szab�lyok gy�jtem�nye, mely le�rja a h�l�zat fel�p�t�s�t, a h�l�zati adatforgalmat, stb.

Legelterjedtebb k�zeg-hozz�f�r�si protokollok:

Token Passing: ad�si jog tov�bb�t�si protokoll. Az �llom�sok logikailag gy�r�t alkotnak. Minden �llom�snak van c�me, ami alapj�n azonos�that�. K�rbej�r egy vez�rl�jel az �llom�sok k�z�tt, ezt h�vjuk token-nek. Csak az az �llom�s k�ldhet csomagot, amelyikn�l a vez�rl�jel van. Ekkor felteheti az adatcsomagot a h�l�zatra, amelyet csak a c�l�llom�s fogadhat. A csomag tartalmazza az ad��llom�s, c�l�llom�ny c�m�t, az �zenetet �s egy�b vez�rinform�ci�t. Ez egy pozit�v nyugt�z�sos protokoll, ami azt jelenti, hogy a c�l�llom�s visszajelez a sikeres �zenetv�tel ut�n. Ha nem kap visszajelz�st, akkor az ad��llom�s ism�tel, majd le�ll.

CSMA/CD: viv�jel-�rz�kel�s, t�bbsz�r�s hozz�f�r�s�, �tk�z�s-�rz�kel� protokoll. Az �llom�s figyeli a h�l�zatot. Ha nincs rajta csomag, akkor kezdem�nyezi az ad�st. Ha k�t �llom�s egyszerre pr�b�lkozik, akkor mindk�t �llom�s egy ideig v�r, majd �jra megpr�b�lja elk�ldeni a csomagot. Nagy h�l�zat eset�n ez a m�dszer lelass�tja a m�k�d�st.

 

Legfontosabb fogalmak:
Protokoll, token passing, token, CSMA/CD
K�rd�sek, feladatok:
Defini�lja a protokoll fogalm�t!
Mi jellemzi a Token Passing protokollt?
Mit jelent a pozit�v nyugt�z�s?
Mi jellemzi a CSMA/CD k�zeg-hozz�f�r�si m�dszert?

vissza

R�tegmodellek

OSI-modell

Az OSI-modellt az ISO (Nemzetk�zi Szabv�ny�gyi Szervezet) alkotta meg az egys�ges h�l�zati m�k�d�s �rdek�ben. A h�l�zati eszk�z�k funkci�it k�l�nb�z� szintekre osztj�k a k�nnyebb kezelhet�s�g c�lj�b�l. A r�tegek egym�sra �p�lnek, �s egym�st�l f�ggetlenek. Az egyes r�tegek k�z�tt interf�szeket szabv�nyos�tottak, �s megadt�k, hogy a r�tegek hogyan cser�ljenek inform�ci�t egym�s k�z�tt. Az OSI-modell 7 r�tege k�z�l az als� 4 a h�l�zattal foglalkozik, �s adat�tviteli funkci�t biztos�t, a fels� 3 pedig a h�l�zatot haszn�l� alkalmaz�sokkal foglalkozik:

Fizikai r�teg: a val�s kommunik�ci�t v�gzi, a bitek kommunik�ci�s csatorn�ra val� kibocs�t�s��rt felel�s. Meghat�rozza, hogyan t�rt�njen a kapcsolat-fel�p�t�s, h�ny voltos legyen a logikai 0, illetve 1, h�ny t�sk�je legyen egy h�l�zati csatlakoz�nak, stb.

Adatkapcsolati r�teg : egy tetsz�leges adat�tviteli eszk�zt olyan adat�tviteli vonall� alak�t, amely a k�vetkez� r�teg sz�m�ra �tviteli hib�kt�l mentesnek t�nik. A bitekb�l kereteket k�pez, �s meghat�rozza a kerethat�rokat. Zajos vonal eset�n a keret megs�r�lhet, ilyenkor �j keretet kell adni. K�tir�ny� forgalom eset�n a keretek k�zdenek a vonal haszn�lat��rt.

H�l�zati r�teg: vez�rli a kommunik�ci�s alh�l�zat m�k�d�s�t, meghat�rozza az �tvonalat, a csomagokat tov�bb�tja. T�bbf�le m�don adhatja meg a forr�s �s a c�l k�zti �tvonalat (pl. statikus t�bl�val, dinamikusan). A r�teg le�rja a torl�d�sok elker�l�s�nek m�djait, illetve a heterog�n h�l�zatok �sszekapcsol�s�nak megval�s�t�sait.

Sz�ll�t�si r�teg: adatokat fogad a k�vetkez� r�tegt�l, ezeket kisebb darabokra v�gja, majd tov�bb�tja a h�l�zati r�teg fel�. Minden �sszek�ttet�s-k�r�shez egy kapcsolatot hoz l�tre. Magas priorit�s� k�r�s eset�n t�bb vonalat haszn�l, �res vonalak eset�n egy vonalon t�bb �sszek�ttet�st is m�k�dtet. A sz�ll�t�si �sszek�ttet�sek t�pusai: k�t pont k�zti sorrendtart� csatorna; k�t pont k�zti nem sorrendtart� csatorna; c�l�llom�s-csoportnak sz�l� �zenet.

Viszonyr�teg: megszervezi a k�t alkalmaz�s k�z�tti p�rbesz�det, �s a k�zt�k t�rt�n� adatcser�t kezeli. Az alkalmaz�sok k�zti kommunik�ci�nak 3 fajt�ja van: k�tir�ny�, egyidej� interakci� (duplex); k�tir�ny�, v�ltakoz� interakci� (half-duplex); egyir�ny� interakci� (simplex). AZ adatfolyamban szinkroniz�ci�s pontok vannak. A viszonyr�teg biztos�tja a szinkroniz�ci�t, ami azt jelenti, hogy egy esetleges szakad�s eset�n az el�z� pontt�l folytat�dik az adatk�ld�s.

Megjelen�t�si r�teg: foglalkozik az adatok szintaktik�j�val �s szemantik�j�val. Szolg�ltat�saihoz tartozik a szabv�nyos k�dol�s (a k�ld�tt adatokat szabv�nyos strukt�r�ban t�rolj�k), az adatt�m�r�t�s �s a kriptogr�fia (k�dol�s).

Alkalmaz�si r�teg: ez a legfels� r�teg, ezzel �llnak kapcsolatban azok a felhaszn�l�i programok, amelyek a h�l�zati szolg�ltat�st ig�nybe veszik. Feladata az �llom�nytov�bb�t�s, n�vkonvenci�k, stb.

TCP/IP

Az internet leggyakrabban a TCP �s az IP protokollt haszn�lja, err�l nevezt�k el a TCP/IP protokollszerkezetet. Ez nem r�gz�ti a fizikai h�l�zat protokollj�t, ennek k�sz�nhet� az internet rugalmass�ga, szinte b�rmilyen csomagkapcsolt fizikai h�l�zaton (helyi, t�vols�gi, mobil, stb.) m�k�dik.

R�szei:

Fizikai h�l�zat

IP: az �sszes felette lev� protokoll hordoz�ja. Az IP-c�m azonos�tja a sz�m�t�g�peket a h�l�zaton. Egyszerre t�bb olyan alkalmaz�s futhat a sz�m�t�g�pen, amely haszn�lja a h�l�zatot. Ezeket IP-c�m alapj�n tudjuk megk�l�nb�ztetni. Ezt a feladatot v�gzi el a k�vetkez� k�t protokoll (TCP �s UDP).

TCP, UDP: mindk�t protokoll portsz�mmal k�l�nb�zteti meg a rajta kereszt�l h�l�zati kapcsolatokat fenntart� alkalmaz�sokat. Az alkalmaz�s-protokollok egy r�sz�hez el�re defini�lt, foglalt portsz�m tartozik, m�soknak tetsz�leges m�don oszthat ki portsz�mot a TCP.

HTTP, FTP, SMTP, POP3, IMAP, stb.: alkalmaz�s-protokollok. A HTTP-t haszn�lj�k a weboldalak el�r�s�re a b�ng�sz�k. Az FTP-t t�voli g�pek el�r�s�re alkalmazzuk. Az SMTP, IMAP �s POP3 protokollok az elektronikus levelez�st t�mogatj�k.

Legfontosabb fogalmak:
OSI, ISO, interf�sz, fizikai r�teg, adatkapcsolati r�teg, h�l�zati r�teg, sz�ll�t�si r�teg, viszonyr�teg, megjelen�t�si r�teg, alkalmaz�si r�teg, heterog�n, priorit�s, duplex, half-duplex, simplex, kriptogr�fia, TCP/IP, UDP, FTP, HTTP, SMTP, POP3, IMAP
K�rd�sek, feladatok:
Mi�rt j�tt l�tre az OSI modell?
Mi jellemzi az OSI modell r�tegeit?
Milyen r�szei vannak a TCP/IP protokollnak?

vissza

IP-c�mz�s

C�moszt�lyok

A h�l�zat adatforgalma sor�n a sz�m�t�g�pek azonos�t�s�ra szolg�l� IP-c�mek ker�lnek az adatcsomag fejr�sz�be, �s ezek alapj�n t�rt�nik a csomagok tov�bb�t�sa. Minden IP-c�m k�t r�szb�l �ll: az els� r�sz a h�l�zatot, a m�sodik a munka�llom�st azonos�tja. A k�t mez� meghat�rozza a h�l�zatok �s a sz�m�t�g�pek sz�m�t. A c�m hossza 32 bit.

C�moszt�lyok:

"A" oszt�ly� c�mek: a h�l�zatot 1 b�jt, az �llom�st 3 b�jt azonos�tja. �gy 2 7 h�l�zatot lehet l�trehozni �s az adott h�l�zaton 2 24-2 lehet a g�pek sz�ma. Az els� b�jt �rt�ke 1-127 k�z�tt lehet.

"B" oszt�ly� c�mek: a h�l�zatot is �s az �llom�st is 2-2 b�jt azonos�tja. �gy 2 14 h�l�zat azonos�t�s�ra alkalmas �s adott h�l�zaton 2 16- 2 a g�pek sz�ma. Az els� b�jt �rt�ke 128-191 k�z�tt lehet.

"C" oszt�ly� c�m: a h�l�zati azonos�t� hossza 3 b�jt, az �llom�sazonos�t� 1 b�jt. 2 21 h�l�zat azonos�that�, �s 2 8-2 lehet a g�pek sz�ma. Az els� b�jt �rt�ke 192-223 k�z�tt lehet.

IP-c�mek megad�sa

Pontozott decim�lis jel�l�s: a 32 bit tartalm�t b�jtonk�nt, decim�lisan adjuk meg. Pl. 196.156.30.1

Domain neves jel�l�s: minden IP-c�mhez �n. domain-neveket rendelnek, �gy ezekkel is hivatkozhatunk a g�pekre. Pl. domain.hu A domain-nevek fel�p�t�se hierarchikus. Utols� tagja orsz�got vagy szervezetet jel�l, az el�tte lev� r�sz a szervezet elnevez�se. Ha a szervezet nagy, akkor r�szegys�geket is tartalmaz a domain-n�v, a c�m elej�n pedig a szervert azonos�tjuk: szerver.r�szegys�g.szervezet.els�dlegesdomainn�v. A DNS egy szolg�ltat�s, amely t�rolja az IP-c�m - domainn�v p�rosokat, s a egyikb�l megmondja a m�sikat.

Netmaszk

Annak meghat�roz�s�ra, hogy melyik r�sz h�ny bitb�l �ll, a netmaszkot haszn�ljuk. A netmaszk egy 32 bites sz�m, amelynek 1-es bitjei mondj�k meg, hogy meddig tart a h�l�zat c�me, �s hol kezd�dik a g�p c�me.

Legfontosabb fogalmak:
IP-c�m, c�moszt�ly, domain-n�v, DNS, netmaszk
K�rd�sek, feladatok:
Mi az operat�v mem�ria feladata?
Mire szolg�l az IP-c�m?
Milyen r�szekb�l �ll egy IP-c�m?
Milyen c�moszt�lyokat k�l�nb�ztethet�nk meg?
Hogyan adhatjuk meg az IP-c�meket?
Mi a feladata a DNS-nek?
Mit lehet meghat�rozni a netmaszk seg�ts�g�vel?

vissza

Csatlakoz�s az Internethez

Az internethez val� csatlakoz�s l�p�sei helyi h�l�zat eset�n:

Hivatalos IP-c�m

Regisztr�lt domain-n�v

A h�l�zat �tkonfigur�l�sa, TCP/IP be�ll�t�sok elv�gz�se

Szerz�d�sk�t�s a h�l�zati szolg�ltat�val

Fizikai megval�s�t�sok:

Telefonvonal: modemmel felh�vjuk a szolg�ltat� rendszer�t �s csatlakozunk hozz�. Az el�fizet�si d�jat �s a telefontarif�t kell fizetni. A modem lehet k�ls� vagy a g�ph�zba be�p�tett. A sz�m�t�g�p digit�lis jeleit anal�g jelekk� alak�tja.

ISDN: az anal�g telefonvonaln�l sokkal gyorsabb, digit�lis �tvitelt tesz lehet�v�. Haszn�lat�hoz ISDN-modemre �s digit�lis telefonra van sz�ks�g. �ltal�ban r�z- vagy �vegsz�las vezet�kkel alak�that� ki.

ADSL: aszimmetrikus, mert az el�fizet� ir�ny�ba nagyobb a sebess�ge, mint a k�zpont ir�ny�ba. Ez�rt let�lt�sekhez j�l haszn�lhat�. Ehhez is kell modem, �s csatlakoztathat� hozz� hagyom�nyos telefon.

B�relt vonal: olyan digit�lis kapcsolatot val�s�t meg, amely folyamatosan fenn�ll. K�t pont k�z�tt teremt �sszek�ttet�st. Forgalmi d�j alapj�n kell fizetni �rte.

Legfontosabb fogalmak:
modem, ISDN, ADSL, b�relt vonal
K�rd�sek, feladatok:
Hogyan csatlakozhatunk a z internethez helyi h�l�zat eset�n?
Milyen megval�s�t�sai l�teznek az internethez val� csatlakoz�snak?
a modem feladata?
Mib�l alak�that� ki fizikailag egy ISDN kapcsolat?
Mikor �rdemes ADSL kapcsolatot megval�s�tani?
Mi jellemz� a b�relt vonalra?

vissza

Internet, HTML

Az Internet kialakul�sa

Az internet l�trej�tt�nek oka a katonai fejleszt�sek, h�bor�k voltak. A kezdetek az 1960-as hidegh�bor�ra - az USA �s a Szovjetuni� k�z�tt - ny�lnak vissza. Az 1980-as �vek v�g�re alakult ki az internet mai form�ja. A vil�gh�l� (www) 1992-ben t�rt�n� kifejleszt�se Tim Berners-Lee nev�hez f�z�dik.

A www

A www r�vid�t�s a World Wide Web szavakb�l sz�rmazik, egy sz�les k�rben elterjedt szervern�v. A web �ltal�nos kliens-szerver h�l�zati koncepci�ra �p�l. Az inform�ci�-szolg�ltat� g�peken egy web-szerver program fut, amely elk�ldi a k�rt inform�ci�t a kliens g�pnek.

A ~ (tilde) jel a szerveren bel�l egy adott felhaszn�l� mapp�j�t jel�li.

A HTTP

A HTTP (HyperTextTransferProtocol) hipersz�veg-�tviteli protokoll, a web protokollja.

K�t feladata van:

  • amikor a b�ng�sz�be be�rjuk egy weboldal c�m�t, k�r�st int�z�nk a webkiszolg�l�hoz;
  • a kiszolg�l� v�laszol a b�ng�sz�nek.

A weboldalak

A weboldalak a www dokumentumai. Minden oldal tartalmazhat mutat�kat - hiperlinkeket -, amelyek m�s oldalakra mutatnak. A weboldalak elemei a sz�veg, k�p, hang, mozg�k�p. A b�ng�sz�k egy r�sze meg tudja jelen�teni a mozg�k�peket, le tudja j�tszani a hang�llom�nyt. Azonban sokszor sz�ks�g van k�ls� megjelen�t�kre, kiseg�t� alkalmaz�sokra. Ezek �ltal�ban a b�ng�sz�be be�p�l� modulok (plug-in).

HTML

Kezdetben az oldalak le�r� nyelve a HTML (HyperTextMarupLanguage) volt. A HTML-oldalak csak ASCII karakterekb�l �llnak, nem �rz�kenyek kis- �s nagybet�kre. Egy HTML-dokumentum 2 r�szb�l �p�l fel: fejl�c + dokumentumt�rzs. A fejl�c tartalmazza a dokumentum c�m�t, metainform�ci�kat (pl. k�sz�t� neve, �rv�nyess�g), script-programot, megjegyz�seket. Tag-eknek nevezz�k a HTML-oldal elemeit, amelyeket < �s > jelek k�z�tt helyez�nk el. �ltal�ban a tag-eknek van nyit� �s z�r� r�sze. A z�r�r�sz eset�n a tag neve el�tt / jel van. Legfontosabb tag-ek:

<HEAD> fejl�c utas�t�sai </HEAD>

<TITLE> fejl�cen bel�l itt adhatjuk meg a b�ng�sz� c�msor�ba sz�nt sz�veget </TITLE>

<BODY> dokumentumt�rzs </BODY>

<H1> els� szint� fejezetc�m, nagy m�ret� bet�vel </H1>

<H2..H6> 2-6. szint� fejezetc�m, egyre kisebb bet�kkel </H2../H6>

<P> bekezd�s </P>

<BR> bekezd�sen bel�li sort�r�s - nincs lez�r� p�rja -

<B> vastag bet� </B>

<I> d�lt bet� </I>

<U> al�h�zott bet� </U>

<STRIKE> �th�zott bet� </STRIKE>

<DIV ALIGN = " CENTER " > bekezd�s k�z�pre igaz�t�sa </DIV>

(RIGHT jobbra, LEFT balra, JUSTIFY sorkiz�rt igaz�t�s)

<OL> sorsz�mozott lista </OL>

<UL> sorsz�m n�lk�li felsorol�s </UL>

<LI> a felsorol�sban szerepl� listaelemek </LI>

<TABLE> t�bl�zat </TABLE>

<TR> t�bl�zat sora </TR>

<TD> cella </TD>

<IMG SRC = " el�r�si�t/f�jln�v " > k�p besz�r�sa, a k�peket mindig csatoljuk, nem lesz a lap r�sze

<A HREF = " el�r�si�t/f�jln�v " > az elem kezd� �s z�r� r�sze k�z�tt elhelyezked� sz�vegre, k�pre kattintva, a megadott lapra jutunk el </A>

B�ng�sz�k

A b�ng�sz�programok a k�l�nf�le programoz�si nyelveken vagy HTML-k�dban meg�rt oldalakat k�pesek megjelen�teni. Leggyakrabban haszn�lt b�ng�sz�k az InternetExplorer �s a Netscape Navigator. Windows �s Linux rendszer is fut� b�ng�sz�k p�ld�ul a Mozilla �s az Opera. Az Opera gyors, kis helyet foglal� program, t�bb ablakkal rendelkezik, mindegyiknek saj�t be�ll�t�sai lehetnek, magyar v�ltozata az internetr�l let�lthet�. Csak Linuxon haszn�latos a Konqueror �s a Galeon b�ng�sz�. A b�ng�sz�k c�ms�v r�sz�be �rjuk az URL-c�meket. A c�ms�v egy leny�l� lista, amely a legut�bb be�rt URL-c�meket t�rolja. A cookie egy sz�veges f�jl, amit a weboldal hoz l�tre megnyit�sakor, �s a weboldal be�ll�t�sainak inform�ci�i ker�lnek bele a f�jlba. Amikor legk�zelebb megl�togatjuk az oldalt, a cookie alapj�n t�rt�nik a be�ll�t�s. A cookie-k haszn�lata letilthat� a b�ng�sz�kben.

Az internet v�delmi rendszere

Az internet v�delmi rendszer�t a t�zfal �s a proxy szerver biztos�tja. A t�zfal egy sz�m�t�g�p vagy egy program lehet. Feladata a h�l�zati forgalom figyel�se, sz�r�se. Pl. ZoneAlarm. A Windows XP be�p�tett t�zfallal rendelkezik. A proxy szerver a t�zfal-szolg�ltat�son fel�l az internet megoszt�s�t is lehet�v� teszi a felhaszn�l�k k�z�tt. A gyakran l�togatott oldalakat t�rolja.

Legfontosabb fogalmak:
web, szerver, hipersz�veg, HTTP, HTML, plug-in, weboldal, tag, b�ng�sz�, cookie, t�zfal, proxy szerver
K�rd�sek, feladatok:
Hogyan alakult ki az Internet?
Mi a HTTP feladata?
Mit jelent a hipersz�veg?
Mi jellemz� a HTML-re?
Soroljon fel n�pszer� b�ng�sz�ket!
Mi a cookiek szerepe?
Mivel lehet biztos�tani az internet v�delmi rendszer�t?

vissza

Novell NetWare

A Novell Netware �ltal�nos jellemz�i

A Novell NetWare egy kliens-szerver alap� h�l�zati oper�ci�s rendszer. Rendelkezik web-szerver, ftp-szerver, DHCP-szerver, e-mail �s DNS lehet�s�ggel. Az, hogy a NetWare-szerverek DHCP-szerverk�nt is m�k�dhetnek, azt jelenti, hogy a TCP/IP protokoll konfigur�l�sa dinamikusan t�rt�nik a rendelkez�sre �ll� szabad IP c�mtartom�nyb�l.

Tartalmaz egy t�zfal-programot is a rendszer, amely a forgalmat k�pes szab�lyozni. Csomagsz�r�si technol�gi�val k�l�nb�z� IP c�m� g�peket kiz�rhat az Internet haszn�latb�l, illetve a szolg�ltat�sok korl�tozhat�k. A h�l�zati c�m konverzi�j�val a LAN IP-c�meit elrejti a k�lvil�g el�l, �gy a bels� h�l�zat biztons�gosabb� v�lik.

Protokolljai

K�tf�le protokoll haszn�lat�t teszi lehet�v�, az IPX/SPX, illetve a TCP/IP protokollok�t.

Az IPX az oper�ci�s rendszer h�l�zati r�teg protokollja, amely �sszek�ttet�s-mentes kapcsolatot val�s�t meg.

Az SPX sz�ll�t�si r�tegbeli protokoll, amelynek feladata a csomagok biztons�gos c�lba juttat�sa. EZ a r�teg �sszek�ttet�sen alapul� kapcsolatot val�s�t meg.

A TCP �sszek�ttet�sen alapul�, megb�zhat� protokoll, kik�sz�b�li a csomagtov�bb�t�s sor�n fell�p� hib�kat, tov�bb ellen�rz�st is v�gez.

Az IP a h�l�zati r�tegek k�zti kapcsolatot val�s�tja meg. �sszek�ttet�s-mentes �s nem megb�zhat�. Az ad� csomagokra bontja �s tov�bb�tja az �zenetet, de tov�bbi sors�val nem foglalkozik

M�k�d�se

A h�l�zatban t�bb szerver is m�k�dhet. Egy szerver t�bb merevlemezzel rendelkezhet, tov�bb� egy lemez t�bb part�ci�ra is oszthat�. A NetWare part�ci� t�bb k�tetb�l is �llhat. A v�delmi rendszert er�s�theti, ha a titkos adatokat tartalmaz� k�teteket csak sz�ks�g eset�n �p�tj�k fel, ugyanis ekkor t�lt�dik be a mem�ri�ba a k�tet f�jlelhelyez�si �s katal�gus t�bl�ja. A k�tet l�trehoz�sakor adhat� meg, hogy mekkora legyen a blokkm�ret. A FAT egy indext�bla, amely azokra a blokkokra mutat, ahol a lemezen f�jl tal�lhat�. A FAT a katal�gusbejegyz�sek t�bl�j�hoz, a DET-hez kapcsol�dik, hiszen a f�jl kezdeti blokksz�m�t itt tal�lja meg. A NetWare f�jlrendszere a t�mogatja a hossz� f�jlnevek haszn�lat�t.

Automatikus f�jlt�m�r�t�si lehet�s�ggel rendelkezik, ami a lemez kapacit�s�nak hat�konyabb kihaszn�l�s�t seg�ti el�. Egy adott id� eltelte ut�n a rendszer automatikusan t�m�r�ti az ez alatt az id� alatt nem haszn�lt f�jlokat. K�nyvt�rszerkezete hierarchikusan, fastrukt�r�ba rendezve �p�l fel.

A helyi meghajt�k a munka�llom�s meghajt�i. A h�l�zati meghajt�k logikai meghajt�k, amelyek a szerver merevlemez�n vagy CD-n lev� k�nyvt�rak. A keres�si meghajt�k szint�n logikai meghajt�k, melyek a munka�llom�s merevlemez�n, a szerver merevlemez�n vagy CD-n lev� k�nyvt�rakat jelentik. A keres�si meghajt�k kijel�l�s�vel lehet keres�si �tvonalat meghat�rozni az oper�ci�s rendszer sz�m�ra, hogy a keresett f�jlt megtal�lja akkor is, ha az a felt�telezett meghajt� aktu�lis k�nyvt�r�ban nem tal�lhat�.

Adatv�delem

Az adatv�delmet a f�jlszerver biztos�tja 4 szinten:

  • Felhaszn�l�i n�v: a h�l�zatba olyan �rv�nyes bejelentkez�si n�vvel lehet bel�pni, amely szerepel a szerver nyilv�ntart�s�ban.
  • Jelsz�
  • Id�korl�toz�s: a rendszergazda korl�tozhatja az egyes felhaszn�l�k bel�p�si idej�t.
  • Sz�ml�z�s: ha ez be van �ll�tva, akkor a rendszer bel�p�skor megn�zi, van-e m�g "hitel" a felhaszn�l� sz�ml�j�n, illetve nincs-e z�rolva. Ha nincs hitel, vagy z�rolt a sz�mla, nem engedi bel�pni a felhaszn�l�t.

Hozz�f�r�si jogok

F�jl- �s k�nyvt�r-hozz�f�r�si jogok: minden jog; olvas�s; �r�s; l�trehoz�s; t�rl�s; keres�si jog a k�nyvt�rak list�z�s�hoz; hozz�f�r�si jog m�dos�t�sa. A felhaszn�l�nak egy k�nyvt�rra kapott jogait az alk�nyvt�rak is �r�klik, �gy nem kell a jogokat minden egyes k�nyvt�rra be�ll�tani.

F�jl-attrib�tumok: olvashat�-�rhat�; csak olvashat�; archiv�land�; csak futtathat�; megosztott; a f�jlokon v�gzett m�veletekre a tranzakci�k k�vet�se (tranzakci�).

F�jl- �s k�nyvt�rtulajdons�gok: rejtett; nem t�r�lhet�; nem �tnevezhet�; v�gleges�t; rendszer.

Legfontosabb fogalmak:
IPX, SPX, indext�bla, DET, sz�ml�z�s, id�korl�toz�s
K�rd�sek, feladatok:
Mi jellemzi a Novell Netware rendszert?
Milyen protokollokat haszn�l a Novell Netware?
Mi a feladata az IPX �s az SPX protokollnak?
Hogyan �p�l fel a Novell Netware k�nyvt�rszerkezete?
Mi a szerepe a keres�si meghajt�knak?

vissza