Informatika alapismeretek » Hálózati ismertek, HTML

Fejezet menü:

Hálózatok csoportjai
- Feladatai
- Csoportosítása
Eszközök
- Átvitel
- Építőelemek
Protokollok
Rétegmodellek
- OSI-modell
- TCP/IP
IP-címzés
- Osztályok
- Megadása
Inetrnethez csatlakozás
- Lépései
- Megvalósítás
Internet, HTML
- Kialakulása
- WWW
- HTTP
- Weboldalak - HTML
- Böngészők
- Védelem
Novell NetWare
- Jellemzői
- Protokolljai
- Működése
- Adatvédelem
- Hozzáférés
Back to top

Hálózati ismertek, HTML

A hadiiparnak és a nemzetvédelemnek köszönhetően létrehozták az egész Földre kiterjedő számítógépes hálózati rendszert, melynek alapelvei között volt a cél több úton történő elérése, valamint a több központ alkalmazása. De akár kisebb térben gondolkodva ma már nélkülözhetetlennek tűnik a különálló, de egymással kapcsolatban levő számítógépek alkotta hálózat. A technikai fejlődés során egyre népszerűbbek a vezeték nélküli összeköttetések is.

Hálózatok csoportjai

A hálózat feladatai

A számítógép-hálózat független számítógépek valamilyen adatátviteli technológiával összekapcsolt rendszere.

Feladatai:

Erőforrás-megosztás: a hálózatban az erőforrásokat - pl. nyomtatót, adatokat - a számítógépek elérhetik, használhatják.

Kommunikáció: nagy távolságokat hidalhat át a hálózat, így az együttműködés hatékonyabbá válhat. Biztosítja az adatcserét a gépek között.

Megbízhatóság: ha valamilyen hiba miatt egy erőforrás elérhetetlenné válik az egyik gépen, akkor egy másikon még hozzá lehet férni. Növeli a biztonságot a több processzor alkalmazása is.

Hálózatok csoportosítása:

Kiterjedtség szerint

LAN: Local Area Network = helyi hálózat. A hálózat kiterjedése kisebb, mint 10 km. Általában egy épületen belül működik. A gépek száma 100-as nagyságrendű. Egyszerű, könnyen bővíthető, olcsó.

MAN: Metropolitan Area Network = városi hálózat. Kiterjedése 10- 50 km. LAN-ok összekapcsolásával alakítják ki, amely például telefonvezetékkel, üvegszálas kábellel történhet. Drágább, összetettebb, mint a LAN.

WAN: Wide Area Network = Világméretű hálózat. Kiterjedése 50 km felett van. Például az Internet is ilyen hálózat.

Intranet: internetes technológiákat alkalmazó zárt, kisebb kiterjedésű hálózatok

Extranet: az intranethez hasonló méretű, de korlátozott mértékben külső felhasználók számára is elérhető.

Erőforrás-használat szerint

Ügyfél-Kiszolgáló (Client-Server): központi számítógéppel rendelkező hálózat. Ilyen például a Novell NetWare operációs rendszer is.

Egyenrangú hálózatok (peer to peer): minden számítógép egyenrangú. Ilyen például a Windows95.

Topológia (a számítógépek összekötésének kialakítása) szerint

Sín: egyszerű, gyorsan, olcsón kiépíthető, egy kábelhiba azonban működésképtelenné teszi a hálózatot.

Csillag: az egyes munkaállomások külön vezetékkel kapcsolódnak egy központi számítógéphez, a szerverhez. Hiba esetén csak az érintett munkaállomás esik ki.

Gyűrű: kiépítése hasonló a sín topológiához, de a két végén levő számítógép is csatlakozik egymáshoz. Érzékeny a kábelhibákra.

Fa: kis kábeligényű, kábelhiba esetén az adott ág válik működésképtelenné.

Vegyes: többféle topológia alkalmazása egy hálózatban.

Celluláris: vezeték nélküli hálózat.

vissza

Hálózati eszközök

Átviteli közegek:

Sodrott érpár: két rézhuzalból áll, amely spirálisan feltekerve kiküszöböli az elektromos kölcsönhatásokat. Erősítés nélkül is több km-ig használható. Ha több érpár fut együtt, akkor azokat kötegelik. Analóg és digitális átvitelre is alkalmas. A sávszélesség függ a huzal vastagságától és hosszától.

Koaxiális kábel: két típusa terjedt el, az 50 ? -os digitális, illetve a 75 ? -os analóg átvitelre alkalmas kábel. Nagy sávszélesség, és kitűnő zajvédelem jellemzi. A sávszélesség függ a kábel hosszától. Az összeköttetés általában T-csatlakozóval történik.

Optikai szál: az adatok átvitele fényimpulzussal történik (van fény - 1, nincs fény - 0). Három része: fényforrás - lézerdióda -, átviteli közeg - üvegszál -, fényérzékelő - fotodióda -. Nagy távolságokat képes áthidalni. Zavarérzékenysége minimális.

Vezeték nélküli átvitel: infravörös fény, lézer vagy mikrohullám segítségével alakítható ki.

Egyéb építőelemek:

Ismétlő (repeater): segítségével a hálózat által átfogott távolság növelhető. Erősítik vagy újragenerálják a gyenge jeleket, valamint a hosszú kábelek meghajtásához szükséges áramot szolgáltatják.

Hub: a passzív hub elosztja, de nem erősíti a jeleket, az aktív hub elosztja és erősíti is.

Hálózati kártya: ennek segítségével csatlakozhat egy hálózat kábelrendszeréhez a számítógép.

Router (forgalomirányító): két vagy több különböző hálózatot köt össze, feladata a beérkező adatcsomagok továbbítása.

vissza

Protokollok

Protokoll: szabályok gyűjteménye, mely leírja a hálózat felépítését, a hálózati adatforgalmat, stb.

Legelterjedtebb közeg-hozzáférési protokollok:

Token Passing: adási jog továbbítási protokoll. Az állomások logikailag gyűrűt alkotnak. Minden állomásnak van címe, ami alapján azonosítható. Körbejár egy vezérlőjel az állomások között, ezt hívjuk token-nek. Csak az az állomás küldhet csomagot, amelyiknél a vezérlőjel van. Ekkor felteheti az adatcsomagot a hálózatra, amelyet csak a célállomás fogadhat. A csomag tartalmazza az adóállomás, célállomány címét, az üzenetet és egyéb vezérinformációt. Ez egy pozitív nyugtázásos protokoll, ami azt jelenti, hogy a célállomás visszajelez a sikeres üzenetvétel után. Ha nem kap visszajelzést, akkor az adóállomás ismétel, majd leáll.

CSMA/CD: vivőjel-érzékelős, többszörös hozzáférésű, ütközés-érzékelő protokoll. Az állomás figyeli a hálózatot. Ha nincs rajta csomag, akkor kezdeményezi az adást. Ha két állomás egyszerre próbálkozik, akkor mindkét állomás egy ideig vár, majd újra megpróbálja elküldeni a csomagot. Nagy hálózat esetén ez a módszer lelassítja a működést.

 

vissza

Rétegmodellek

OSI-modell

Az OSI-modellt az ISO (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) alkotta meg az egységes hálózati működés érdekében. A hálózati eszközök funkcióit különböző szintekre osztják a könnyebb kezelhetőség céljából. A rétegek egymásra épülnek, és egymástól függetlenek. Az egyes rétegek között interfészeket szabványosítottak, és megadták, hogy a rétegek hogyan cseréljenek információt egymás között. Az OSI-modell 7 rétege közül az alsó 4 a hálózattal foglalkozik, és adatátviteli funkciót biztosít, a felső 3 pedig a hálózatot használó alkalmazásokkal foglalkozik:

Fizikai réteg: a valós kommunikációt végzi, a bitek kommunikációs csatornára való kibocsátásáért felelős. Meghatározza, hogyan történjen a kapcsolat-felépítés, hány voltos legyen a logikai 0, illetve 1, hány tüskéje legyen egy hálózati csatlakozónak, stb.

Adatkapcsolati réteg : egy tetszőleges adatátviteli eszközt olyan adatátviteli vonallá alakít, amely a következő réteg számára átviteli hibáktól mentesnek tűnik. A bitekből kereteket képez, és meghatározza a kerethatárokat. Zajos vonal esetén a keret megsérülhet, ilyenkor új keretet kell adni. Kétirányú forgalom esetén a keretek küzdenek a vonal használatáért.

Hálózati réteg: vezérli a kommunikációs alhálózat működését, meghatározza az útvonalat, a csomagokat továbbítja. Többféle módon adhatja meg a forrás és a cél közti útvonalat (pl. statikus táblával, dinamikusan). A réteg leírja a torlódások elkerülésének módjait, illetve a heterogén hálózatok összekapcsolásának megvalósításait.

Szállítási réteg: adatokat fogad a következő rétegtől, ezeket kisebb darabokra vágja, majd továbbítja a hálózati réteg felé. Minden összeköttetés-kéréshez egy kapcsolatot hoz létre. Magas prioritású kérés esetén több vonalat használ, üres vonalak esetén egy vonalon több összeköttetést is működtet. A szállítási összeköttetések típusai: két pont közti sorrendtartó csatorna; két pont közti nem sorrendtartó csatorna; célállomás-csoportnak szóló üzenet.

Viszonyréteg: megszervezi a két alkalmazás közötti párbeszédet, és a köztük történő adatcserét kezeli. Az alkalmazások közti kommunikációnak 3 fajtája van: kétirányú, egyidejű interakció (duplex); kétirányú, váltakozó interakció (half-duplex); egyirányú interakció (simplex). AZ adatfolyamban szinkronizációs pontok vannak. A viszonyréteg biztosítja a szinkronizációt, ami azt jelenti, hogy egy esetleges szakadás esetén az előző ponttól folytatódik az adatküldés.

Megjelenítési réteg: foglalkozik az adatok szintaktikájával és szemantikájával. Szolgáltatásaihoz tartozik a szabványos kódolás (a küldött adatokat szabványos struktúrában tárolják), az adattömörítés és a kriptográfia (kódolás).

Alkalmazási réteg: ez a legfelső réteg, ezzel állnak kapcsolatban azok a felhasználói programok, amelyek a hálózati szolgáltatást igénybe veszik. Feladata az állománytovábbítás, névkonvenciók, stb.

TCP/IP

Az internet leggyakrabban a TCP és az IP protokollt használja, erről nevezték el a TCP/IP protokollszerkezetet. Ez nem rögzíti a fizikai hálózat protokollját, ennek köszönhető az internet rugalmassága, szinte bármilyen csomagkapcsolt fizikai hálózaton (helyi, távolsági, mobil, stb.) működik.

Részei:

Fizikai hálózat

IP: az összes felette levő protokoll hordozója. Az IP-cím azonosítja a számítógépeket a hálózaton. Egyszerre több olyan alkalmazás futhat a számítógépen, amely használja a hálózatot. Ezeket IP-cím alapján tudjuk megkülönböztetni. Ezt a feladatot végzi el a következő két protokoll (TCP és UDP).

TCP, UDP: mindkét protokoll portszámmal különbözteti meg a rajta keresztül hálózati kapcsolatokat fenntartó alkalmazásokat. Az alkalmazás-protokollok egy részéhez előre definiált, foglalt portszám tartozik, másoknak tetszőleges módon oszthat ki portszámot a TCP.

HTTP, FTP, SMTP, POP3, IMAP, stb.: alkalmazás-protokollok. A HTTP-t használják a weboldalak elérésére a böngészők. Az FTP-t távoli gépek elérésére alkalmazzuk. Az SMTP, IMAP és POP3 protokollok az elektronikus levelezést támogatják.

vissza

IP-címzés

Címosztályok

A hálózat adatforgalma során a számítógépek azonosítására szolgáló IP-címek kerülnek az adatcsomag fejrészébe, és ezek alapján történik a csomagok továbbítása. Minden IP-cím két részből áll: az első rész a hálózatot, a második a munkaállomást azonosítja. A két mező meghatározza a hálózatok és a számítógépek számát. A cím hossza 32 bit.

Címosztályok:

"A" osztályú címek: a hálózatot 1 bájt, az állomást 3 bájt azonosítja. Így 2 7 hálózatot lehet létrehozni és az adott hálózaton 2 24-2 lehet a gépek száma. Az első bájt értéke 1-127 között lehet.

"B" osztályú címek: a hálózatot is és az állomást is 2-2 bájt azonosítja. Így 2 14 hálózat azonosítására alkalmas és adott hálózaton 2 16- 2 a gépek száma. Az első bájt értéke 128-191 között lehet.

"C" osztályú cím: a hálózati azonosító hossza 3 bájt, az állomásazonosító 1 bájt. 2 21 hálózat azonosítható, és 2 8-2 lehet a gépek száma. Az első bájt értéke 192-223 között lehet.

IP-címek megadása

Pontozott decimális jelölés: a 32 bit tartalmát bájtonként, decimálisan adjuk meg. Pl. 196.156.30.1

Domain neves jelölés: minden IP-címhez ún. domain-neveket rendelnek, így ezekkel is hivatkozhatunk a gépekre. Pl. domain.hu A domain-nevek felépítése hierarchikus. Utolsó tagja országot vagy szervezetet jelöl, az előtte levő rész a szervezet elnevezése. Ha a szervezet nagy, akkor részegységeket is tartalmaz a domain-név, a cím elején pedig a szervert azonosítjuk: szerver.részegység.szervezet.elsődlegesdomainnév. A DNS egy szolgáltatás, amely tárolja az IP-cím - domainnév párosokat, s a egyikből megmondja a másikat.

Netmaszk

Annak meghatározására, hogy melyik rész hány bitből áll, a netmaszkot használjuk. A netmaszk egy 32 bites szám, amelynek 1-es bitjei mondják meg, hogy meddig tart a hálózat címe, és hol kezdődik a gép címe.

vissza

Csatlakozás az Internethez

Az internethez való csatlakozás lépései helyi hálózat esetén:

Hivatalos IP-cím

Regisztrált domain-név

A hálózat átkonfigurálása, TCP/IP beállítások elvégzése

Szerződéskötés a hálózati szolgáltatóval

Fizikai megvalósítások:

Telefonvonal: modemmel felhívjuk a szolgáltató rendszerét és csatlakozunk hozzá. Az előfizetési díjat és a telefontarifát kell fizetni. A modem lehet külső vagy a gépházba beépített. A számítógép digitális jeleit analóg jelekké alakítja.

ISDN: az analóg telefonvonalnál sokkal gyorsabb, digitális átvitelt tesz lehetővé. Használatához ISDN-modemre és digitális telefonra van szükség. Általában réz- vagy üvegszálas vezetékkel alakítható ki.

ADSL: aszimmetrikus, mert az előfizető irányába nagyobb a sebessége, mint a központ irányába. Ezért letöltésekhez jól használható. Ehhez is kell modem, és csatlakoztatható hozzá hagyományos telefon.

Bérelt vonal: olyan digitális kapcsolatot valósít meg, amely folyamatosan fennáll. Két pont között teremt összeköttetést. Forgalmi díj alapján kell fizetni érte.

vissza

Internet, HTML

Az Internet kialakulása

Az internet létrejöttének oka a katonai fejlesztések, háborúk voltak. A kezdetek az 1960-as hidegháborúra - az USA és a Szovjetunió között - nyúlnak vissza. Az 1980-as évek végére alakult ki az internet mai formája. A világháló (www) 1992-ben történő kifejlesztése Tim Berners-Lee nevéhez fűződik.

A www

A www rövidítés a World Wide Web szavakból származik, egy széles körben elterjedt szervernév. A web általános kliens-szerver hálózati koncepcióra épül. Az információ-szolgáltató gépeken egy web-szerver program fut, amely elküldi a kért információt a kliens gépnek.

A ~ (tilde) jel a szerveren belül egy adott felhasználó mappáját jelöli.

A HTTP

A HTTP (HyperTextTransferProtocol) hiperszöveg-átviteli protokoll, a web protokollja.

Két feladata van:

• amikor a böngészőbe beírjuk egy weboldal címét, kérést intézünk a webkiszolgálóhoz;
• a kiszolgáló válaszol a böngészőnek.

A weboldalak

A weboldalak a www dokumentumai. Minden oldal tartalmazhat mutatókat - hiperlinkeket -, amelyek más oldalakra mutatnak. A weboldalak elemei a szöveg, kép, hang, mozgókép. A böngészők egy része meg tudja jeleníteni a mozgóképeket, le tudja játszani a hangállományt. Azonban sokszor szükség van külső megjelenítőkre, kisegítő alkalmazásokra. Ezek általában a böngészőbe beépülő modulok (plug-in).

HTML

Kezdetben az oldalak leíró nyelve a HTML (HyperTextMarupLanguage) volt. A HTML-oldalak csak ASCII karakterekből állnak, nem érzékenyek kis- és nagybetűkre. Egy HTML-dokumentum 2 részből épül fel: fejléc + dokumentumtörzs. A fejléc tartalmazza a dokumentum címét, metainformációkat (pl. készítő neve, érvényesség), script-programot, megjegyzéseket. Tag-eknek nevezzük a HTML-oldal elemeit, amelyeket < és > jelek között helyezünk el. Általában a tag-eknek van nyitó és záró része. A zárórész esetén a tag neve előtt / jel van. Legfontosabb tag-ek:

<HEAD> fejléc utasításai </HEAD>

<TITLE> fejlécen belül itt adhatjuk meg a böngésző címsorába szánt szöveget </TITLE>

<BODY> dokumentumtörzs </BODY>

<H1> első szintű fejezetcím, nagy méretű betűvel </H1>

<H2..H6> 2-6. szintű fejezetcím, egyre kisebb betűkkel </H2../H6>

<P> bekezdés </P>

<BR> bekezdésen belüli sortörés - nincs lezáró párja -

<B> vastag betű </B>

<I> dőlt betű </I>

<U> aláhúzott betű </U>

<STRIKE> áthúzott betű </STRIKE>

<DIV ALIGN = " CENTER " > bekezdés középre igazítása </DIV>

(RIGHT jobbra, LEFT balra, JUSTIFY sorkizárt igazítás)

<OL> sorszámozott lista </OL>

<UL> sorszám nélküli felsorolás </UL>

<LI> a felsorolásban szereplő listaelemek </LI>

<TABLE> táblázat </TABLE>

<TR> táblázat sora </TR>

<TD> cella </TD>

<IMG SRC = " elérésiút/fájlnév " > kép beszúrása, a képeket mindig csatoljuk, nem lesz a lap része

<A HREF = " elérésiút/fájlnév " > az elem kezdő és záró része között elhelyezkedő szövegre, képre kattintva, a megadott lapra jutunk el </A>

Böngészők

A böngészőprogramok a különféle programozási nyelveken vagy HTML-kódban megírt oldalakat képesek megjeleníteni. Leggyakrabban használt böngészők az InternetExplorer és a Netscape Navigator. Windows és Linux rendszer is futó böngészők például a Mozilla és az Opera. Az Opera gyors, kis helyet foglaló program, több ablakkal rendelkezik, mindegyiknek saját beállításai lehetnek, magyar változata az internetről letölthető. Csak Linuxon használatos a Konqueror és a Galeon böngésző. A böngészők címsáv részébe írjuk az URL-címeket. A címsáv egy lenyíló lista, amely a legutóbb beírt URL-címeket tárolja. A cookie egy szöveges fájl, amit a weboldal hoz létre megnyitásakor, és a weboldal beállításainak információi kerülnek bele a fájlba. Amikor legközelebb meglátogatjuk az oldalt, a cookie alapján történik a beállítás. A cookie-k használata letiltható a böngészőkben.

Az internet védelmi rendszere

Az internet védelmi rendszerét a tűzfal és a proxy szerver biztosítja. A tűzfal egy számítógép vagy egy program lehet. Feladata a hálózati forgalom figyelése, szűrése. Pl. ZoneAlarm. A Windows XP beépített tűzfallal rendelkezik. A proxy szerver a tűzfal-szolgáltatáson felül az internet megosztását is lehetővé teszi a felhasználók között. A gyakran látogatott oldalakat tárolja.

vissza

Novell NetWare

A Novell Netware általános jellemzői

A Novell NetWare egy kliens-szerver alapú hálózati operációs rendszer. Rendelkezik web-szerver, ftp-szerver, DHCP-szerver, e-mail és DNS lehetőséggel. Az, hogy a NetWare-szerverek DHCP-szerverként is működhetnek, azt jelenti, hogy a TCP/IP protokoll konfigurálása dinamikusan történik a rendelkezésre álló szabad IP címtartományból.

Tartalmaz egy tűzfal-programot is a rendszer, amely a forgalmat képes szabályozni. Csomagszűrési technológiával különböző IP című gépeket kizárhat az Internet használatból, illetve a szolgáltatások korlátozhatók. A hálózati cím konverziójával a LAN IP-címeit elrejti a külvilág elől, így a belső hálózat biztonságosabbá válik.

Protokolljai

Kétféle protokoll használatát teszi lehetővé, az IPX/SPX, illetve a TCP/IP protokollokét.

Az IPX az operációs rendszer hálózati réteg protokollja, amely összeköttetés-mentes kapcsolatot valósít meg.

Az SPX szállítási rétegbeli protokoll, amelynek feladata a csomagok biztonságos célba juttatása. EZ a réteg összeköttetésen alapuló kapcsolatot valósít meg.

A TCP összeköttetésen alapuló, megbízható protokoll, kiküszöböli a csomagtovábbítás során fellépő hibákat, tovább ellenőrzést is végez.

Az IP a hálózati rétegek közti kapcsolatot valósítja meg. Összeköttetés-mentes és nem megbízható. Az adó csomagokra bontja és továbbítja az üzenetet, de további sorsával nem foglalkozik

Működése

A hálózatban több szerver is működhet. Egy szerver több merevlemezzel rendelkezhet, továbbá egy lemez több partícióra is osztható. A NetWare partíció több kötetből is állhat. A védelmi rendszert erősítheti, ha a titkos adatokat tartalmazó köteteket csak szükség esetén építjük fel, ugyanis ekkor töltődik be a memóriába a kötet fájlelhelyezési és katalógus táblája. A kötet létrehozásakor adható meg, hogy mekkora legyen a blokkméret. A FAT egy indextábla, amely azokra a blokkokra mutat, ahol a lemezen fájl található. A FAT a katalógusbejegyzések táblájához, a DET-hez kapcsolódik, hiszen a fájl kezdeti blokkszámát itt találja meg. A NetWare fájlrendszere a támogatja a hosszú fájlnevek használatát.

Automatikus fájltömörítési lehetőséggel rendelkezik, ami a lemez kapacitásának hatékonyabb kihasználását segíti elő. Egy adott idő eltelte után a rendszer automatikusan tömöríti az ez alatt az idő alatt nem használt fájlokat. Könyvtárszerkezete hierarchikusan, fastruktúrába rendezve épül fel.

A helyi meghajtók a munkaállomás meghajtói. A hálózati meghajtók logikai meghajtók, amelyek a szerver merevlemezén vagy CD-n levő könyvtárak. A keresési meghajtók szintén logikai meghajtók, melyek a munkaállomás merevlemezén, a szerver merevlemezén vagy CD-n levő könyvtárakat jelentik. A keresési meghajtók kijelölésével lehet keresési útvonalat meghatározni az operációs rendszer számára, hogy a keresett fájlt megtalálja akkor is, ha az a feltételezett meghajtó aktuális könyvtárában nem található.

Adatvédelem

Az adatvédelmet a fájlszerver biztosítja 4 szinten:

• Felhasználói név: a hálózatba olyan érvényes bejelentkezési névvel lehet belépni, amely szerepel a szerver nyilvántartásában.
• Jelszó
• Időkorlátozás: a rendszergazda korlátozhatja az egyes felhasználók belépési idejét.
• Számlázás: ha ez be van állítva, akkor a rendszer belépéskor megnézi, van-e még "hitel" a felhasználó számláján, illetve nincs-e zárolva. Ha nincs hitel, vagy zárolt a számla, nem engedi belépni a felhasználót.

Hozzáférési jogok

Fájl- és könyvtár-hozzáférési jogok: minden jog; olvasás; írás; létrehozás; törlés; keresési jog a könyvtárak listázásához; hozzáférési jog módosítása. A felhasználónak egy könyvtárra kapott jogait az alkönyvtárak is öröklik, így nem kell a jogokat minden egyes könyvtárra beállítani.

Fájl-attribútumok: olvasható-írható; csak olvasható; archiválandó; csak futtatható; megosztott; a fájlokon végzett műveletekre a tranzakciók követése (tranzakció).

Fájl- és könyvtártulajdonságok: rejtett; nem törölhető; nem átnevezhető; véglegesít; rendszer.

vissza